munkahelyi baleset megelőzés

Munkahelyi balesetek megelőzése: tippek és stratégiák a balesetek elkerülésére

by Hasznos munkabiztonsági és tűzmegelőzési információk

A munkahelyi balesetek megelőzése nemcsak a dolgozók biztonságát szolgálja, hanem hozzájárul a vállalat hatékonyságához és hírnevének megőrzéséhez is.

A munkahelyi balesetek gyakran súlyos következményekkel járnak, ezért elengedhetetlen, hogy mind a munkavállalók, mind a munkaadók tudatosan törekedjenek a megelőzésre.

Ebben a cikkben hasznos tippeket és stratégiákat osztunk meg, amelyek segíthetnek a balesetek elkerülésében.

Képzés és oktatás

A megfelelő képzés alapvető fontosságú a munkahelyi balesetek megelőzésében. Minden munkavállalónak tisztában kell lennie a munkakörének sajátos kockázataival és a biztonsági előírásokkal. Rendszeres oktatások és workshopok szervezése segíthet frissen tartani a tudást és tudatosítani a biztonsági gyakorlatokat.

Tippek:

  • Éves biztonsági tréningek: Rendszeresen tartsunk tréningeket, ahol a legújabb szabályokat és eljárásokat ismertetjük.
  • Gyerekjáték a biztonság: Használjunk interaktív, játékos módszereket a képzés során, hogy a dolgozók jobban megjegyezzék az információkat.

Munkahelyi kockázatelemzés

Mielőtt új projektbe kezdenénk, fontos, hogy elvégezzük a szükséges kockázatelemzést. Azonosítsuk a potenciális veszélyeket és találjunk megoldásokat a kockázatok minimalizálására.

Tippek:

  • Rendszeres auditok: Végezzünk rendszeres biztonsági ellenőrzéseket a munkahelyen.
  • Visszajelzés gyűjtése: Kérjük meg a dolgozókat, hogy osszák meg észrevételeiket a potenciális veszélyekkel kapcsolatban.

Ergonomikus munkahely kialakítása

A helytelen testtartás és az ergonómia hiánya gyakran vezethet munkahelyi balesetekhez. Ergonomikus munkahely kialakítása csökkentheti a sérülések kockázatát.

Tippek:

  • Ergonomikus bútorok: Fektessünk be állítható íróasztalokba és kényelmes székeikbe.
  • Rendszeres szünetek: Biztassuk a dolgozókat, hogy tartsanak rendszeres szüneteket a mozgásra.

Védőfelszerelések használata

A megfelelő védőfelszerelések használata kulcsfontosságú a balesetek megelőzésében. Minden munkavállalónak rendelkeznie kell a munkája során szükséges védőeszközökkel.

Tippek:

  • Védőruházat: Biztosítsunk megfelelő védőruházatot és egyéb eszközöket, mint például sisakok, kesztyűk és védőszemüvegek.
  • Védőfelszerelések oktatása: Képzés keretében tanítsuk meg a dolgozóknak, hogyan kell helyesen használni a védőfelszereléseket.

Kommunikáció és a csapatmunka

A nyílt és hatékony kommunikáció elengedhetetlen a munkahelyi balesetek megelőzésében. A dolgozóknak kényelmesen kell érezniük magukat, amikor a biztonsággal kapcsolatos aggályaikat megosztják.

Tippek:

  • Rendszeres megbeszélések: Tartsunk heti vagy havi biztonsági megbeszéléseket, ahol a dolgozók megoszthatják tapasztalataikat.
  • Balesetek dokumentálása: Minden balesetet és közelgő balesetet dokumentáljunk, hogy tanulmányozhassuk a trendeket és javíthassuk a gyakorlatokat.

Összegzés

A munkahelyi balesetek megelőzése közös felelősség. A fenti tippek és stratégiák segítségével mindenki hozzájárulhat a biztonságosabb munkakörnyezet kialakításához. Ne feledjük, hogy a biztonság nem csupán a szabályok betartásáról szól, hanem egy kultúra kialakításáról is, ahol a dolgozók tudják, hogy a biztonság elsődleges fontosságú. Ha mindannyian egy irányba haladunk, a munkahelyi balesetek kockázata jelentősen csökkenthető.

Amennyiben további kérdése merült fel a témával kapcsolatban, kérem keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeinken, vagy kérje egyedi ajánlatunkat!

VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!
hatályba lépett változások a munkaköri alkalmassági vizsgálatoknál

Hatályba lépett változások a munkaköri alkalmassági vizsgálatoknál

by Hasznos munkabiztonsági és tűzmegelőzési információk

Előző cikkünkben beszámoltunk a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatokban történt változásokról.

2024. szeptember 28-án hatályba léptek a munkaköri alkalmassági vizsgálatok kötelező jellegéről szóló miniszteri rendeletek. Az új szabályozás kiemelt figyelmet szentel azoknak a károsító hatásoknak, amelyek indokolttá teszik az üzemorvosi vizsgálatok rendszeres elvégzését, ahol az alkalmassági vizsgálat továbbra is kötelező marad.

Melyek azok a tevékenységi körök ahol kötelező?

A 2024. szeptemberétől kötelező üzemorvosi alkalmassági vizsgálatok azokat a munkaköröket érintik, ahol a dolgozók a rendeletben meghatározott kockázatoknak lehetnek kitéve. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a rendeletben szereplő kockázatokat és azok meghatározásait, továbbá példaként néhány olyan munkakört is bemutatunk, amelyekre ezek a kockázatok jellemzőek lehetnek.

KÁROSÍTÓ HATÁS

Fokozott baleseti veszély

MEGHATÁROZÁS

1. Magasban végzett munka: a munkavégzés magassága
meghaladja a 2 m-t.
2. Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati
mélyfúrási munkakörök.
3. Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök: az ipari
robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és
felhasználásával kapcsolatos tevékenységek.
4. Villamosüzemi munkakörök: erősáramú üzemi
szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken
feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes
közelségben végzett tevékenységek.
5. Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök
(FAM); Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek.
6. Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök: mozgó
munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó
(mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek
mellett vagy közelében végzett munka.

PÉLDÁK

Alpinista, építőipari tevékenység, villanyszerelő,

Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg)

A munkahely melegnek minősül: ha a szabadtéri
munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig
meghaladja a 25 °C-ot és az országos tisztifőorvos a
hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást
kiadta. Zárt térben: ha a munkahelyi klíma a
munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja.
A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a
munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban, szabadtéri
munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a
+10 °C-ot nem éri el.

Építőipari tevékenység, útkarbantartó, pékség, szakács

Zaj (felső beavatkozási határértéket
meghaladó esetben)

A felső beavatkozási határértéket [LEX,8h = 85 dB(A),
illetve pcsúcs[Lmax] = 140 Pa [137 dB(C)] meghaladó
munkahelyi zajexpozíció a munkavállalókat érő
zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági
követelményekről szóló jogszabály alapján.

Ács, asztalos munkák, lakatos, gépkezelő

Ionizáló sugárzás

Sugárveszélyes munkahelyen (pl. az MSZ 62–7:2017
szabvány szerinti ipari izotóplaboratóriumok, orvosi
izotóplaboratóriumok) a kockázatértékelés alapján,
ionizáló sugárzásból eredő egészségkárosodás
kockázatával (dóziskorlát túllépése) járó tevékenységek
esetén az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során
ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük
keretében kitett személyek egészsége védelmének
szabályairól szóló jogszabály és az ionizáló sugárzás elleni
védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló jogszabály alapján.

Laboratóriumi dolgozó, sugárkezelési szakemberek

Mesterséges optikai sugárzás (pl.:
lézer)

Nem-koherens optikai sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C,
IR-A és IR-B), valamint lézer optikai sugárzások. . A
munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás
expozícióra vonatkozó minimális egészségi és
biztonsági követelményekről szóló jogszabály 1-2. melléklete szerinti expozíciós határértékeket
meghaladó expozícióval járó tevékenységek

Hegesztő, laboratóriumi dolgozó, orvos, gravírozás,

Vibráció (helyileg ható és/vagy
egész test) prevenciós határértéket
meghaladó esetben

Prevenciós határértéket meghaladó rezgésexpozíció:
kéz/kar rezgés: 2,5 m/s2 (8 órás referencia idő), egész
testre ható: 0,5 m/s2
, a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján.

Lakatos, kőműves, burkoló, autóiparban dolgozók, faiparban dolgozók

Kémiai kóroki tényezőnek kitett
munkakörök

Minden olyan tevékenység, amelynek során a
munkavállalót, valamint a munkavégzés hatókörében
tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes
keverék (ide értve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót
károsító anyagokat is) hatása érheti. Veszélyes
anyag/keverék: minden olyan vegyi anyag, amely
kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy
egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai
tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen
való jelenlét miatt.

Takarító, laboratóriumi dolgozó, vegyipari munkás, gyógyszeriparban dolgozók, szennyvízkezelés

Járványügyi érdekből kiemelt
munkakör

Egészségügyi intézményekben az újszülöttek,
koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával
kapcsolatos valamennyi munkakör; óvodákban,
bölcsődei ellátást biztosító intézményekben,
szolgáltatásokban, csecsemő- és gyermekotthonokban a
csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos
valamennyi munkakör.
Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt)
előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a
csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék
szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen
munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy

Ápoló, gondozó, óvónő, dajka, oktatási intézmények dolgozói, közlekedési dolgozók

Tüdőfibrózist okozó poroknak
vagy azbeszt ártalomnak kitett
munkakörök

Építőiparban, mezőgazdaságban vagy bármely egyéb
területen tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbeszt
ártalomnak kitett munkakörök

Kőműves, segédmunkás, építőipari gépkezelő, cement- és betonipari dolgozók, öntödékben dolgozók,

Biológiai kóroki tényezőnek kitett
munkakörök

Egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák,
beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani
részlegeket; klinikai, állatorvosi diagnosztikai
laboratóriumokban végzett munkák; szennyvíztisztító
berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető
művekben végzett munkák; hulladék megsemmisítő,
ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák.

Ápoló, orvos, mosodai dolgozó, állatorvos, laboratóriumi dolgozó, állattenyésztés, élelmiszer feldolgozó üzemekben dolgozók, szociális gondozók

Éjszakai műszakban végzett munka

A huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített
munkavégzés

Buszsofőr, áruszállító, vagyonőr

Kézi tehermozgatás 10 kg felett

Raktáros, árufeltöltő, építőipar, mezőgazdasági munka, futár

A táblázat célja, hogy megkönnyítse a munkáltatók és a munkavállalók számára annak áttekintését, hogy mely munkakörök esetében van szükség a kötelező alkalmassági vizsgálatra.

Ha további információkat szeretne az új rendeletekről, ajánljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel, akik részletes tájékoztatást adnak az orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó előírásokról és annak gyakorlati alkalmazásáról.

VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!
orvosi alkalmassági vizsgálat

A kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatokban történt változás

by Hasznos munkabiztonsági és tűzmegelőzési információk

A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok eltörlése fontos és érzékeny téma, amely jelentős hatással van mind a munkavállalókra, mind a munkaadókra, valamint a munkahelyi egészségügyi rendszerre.

Széles körben elterjedt, hogy szeptember 1-jétől a munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálata már nem kötelező, és az csak bizonyos speciális munkakörök esetében marad érvényben. Bár ez a változás részben igaz, a jogszabályokat pontosan követő cégeknek még egy ideig alkalmazniuk kell a vizsgálatokat, mivel a szabályok átalakítása fokozatosan történik.

A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok szerepe

A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok célja, hogy meghatározza, egy munkavállaló egészségi állapota megfelel-e az adott munkakör elvárásainak. Ezek a vizsgálatok különösen fontosak olyan munkahelyeken, ahol fizikailag megterhelő, veszélyes vagy speciális egészségi állapotot igénylő munkakörökben dolgoznak az emberek, például az építőiparban, a közlekedésben vagy az egészségügyben.

Kockázatok és lehetséges negatív hatások

  • A munkavállalók egészségügyi kockázatai: Bár sok munkakör valóban kevésbé igényli az alkalmassági vizsgálatokat, bizonyos esetekben ennek elhagyása növelheti a munkahelyi balesetek vagy egészségügyi problémák kockázatát. Azokban a munkakörökben, ahol a fizikai terhelés vagy a veszélyes környezet jelen van, az alkalmasság rendszeres ellenőrzése kulcsfontosságú lehet.
  • Munkaadói felelősség: Az alkalmassági vizsgálatok átalakításával nagyobb felelősség hárulhat a munkaadókra, akiknek saját belátásuk szerint kell eldönteniük, mikor van szükség egészségügyi ellenőrzésekre. Ez különösen bonyolult lehet olyan munkakörökben, ahol a kockázat mértéke nem egyértelmű.

Hogyan tovább? Mi változott szeptember 1- jétől?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) és a Munkavédelmi Törvény (Mvt.) szeptember 1-jétől hatályba lépett módosításai jelentős változásokat hoztak a munkaköri alkalmassági vizsgálatok szabályozásában. Eddig minden munkáltató számára kötelező volt az orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzése a munkába lépés előtt, valamint időszakosan és szükség esetén soron kívül is. Az új szabályok értelmében az Mt. már nem általánosan kötelezi a munkáltatókat az alkalmassági vizsgálatokra, hanem külön jogszabályokra vagy a munkáltató döntésére bízza ezt. Az Mvt. ennek megfelelően módosult, és csak meghatározott esetekben írja elő az orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező elvégzését, például:

  1. ha, az adott munkakör tekintetében létezik ún. szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály, amely sajátos egészségügyi alkalmassági követelményekről rendelkezik;
  2. ha, egyéb jogszabály kötelezővé teszi az orvosi alkalmassági vizsgálatot; vagy
  3. ha, a munkáltató előírja a vizsgálatok kötelező elvégzését.

Ezek a változások a munkáltatók számára nagyobb rugalmasságot biztosítanak, ugyanakkor növelik a felelősségüket a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosításában.

Hogy rendelkeznek a végrehajtási jogszabályok?

A szeptember 1-jétől hatályba lépett törvénymódosítások ellenére a végrehajtási jogszabályok még nem tükrözik a változásokat. Az ágazati foglalkoztatási törvények többsége, nem tartalmaz konkrét előírásokat a munkavédelmi vagy orvosi alkalmassági vizsgálatokra. Ezeket a követelményeket továbbra is az Mvt. végrehajtási rendeletei szabályozzák, amelyek azonban nem módosultak szeptember 1-jével, és egyértelműen rögzítik, hogy az orvosi alkalmassági vizsgálatok kötelezőek.

A 2. pont szerinti egyéb jogszabályok egyelőre csak tervezetek formájában léteznek, és még minisztériumi szinten várják az elfogadást. Tehát, annak ellenére, hogy az Mt. és az Mvt. szeptember 1-jétől módosult, a végrehajtási jogszabályok alapján az orvosi alkalmassági vizsgálat továbbra is kötelező.

A jelenlegi helyzetben hogyan érdemes eljárni?

A jogalkotói szándék egyértelmű az általános kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat eltörlésére – ezt tükrözik a Munka Törvénykönyve (Mt.) és a Munkavédelmi Törvény (Mvt.) szeptember 1-jei módosításai. Azonban a kapcsolódó jogszabályok még nem követték le ezt a változást, így az jár el előrelátóan, aki továbbra is előírja és biztosítja az orvosi alkalmassági vizsgálatokat.

A miniszteri rendeletek várhatóan a következő hetekben vagy hónapokban kerülnek elfogadásra. Ettől az időponttól kezdve valószínűleg már csak azokban a szakmákban lesz kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat, amelyeket a jogszabály külön nevesít.

Természetesen a munkáltató dönthet úgy, hogy saját érdekében továbbra is előírja a vizsgálatok elvégzését.

    1.  
  •  

Nem mindig könnyű megállapítani, hogy egy adott munkakörben dolgozó személyre vonatkoznak-e a jogszabályban meghatározott előírások. Ezért érdemes munkavédelmi szakértő segítségét kérni, hogy biztosak lehessünk abban, hogy minden előírásnak megfelelünk.

Amennyiben további kérdése merült fel a témával kapcsolatban, kérem keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeinken!

VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!

Munkavédelmi oktatást érintő jogszabályváltozás

by Hasznos munkabiztonsági és tűzmegelőzési információk

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelmi oktatást érintő jogszabálymódosítása szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben (6/2024 (II.8) NGM rendelet) meghatároz olyan munkaköröket és tevékenységeket, amelyek esetében a munkavédelmi oktatás megtartása helyett elég átadni az általános oktatási tematikát.

Melyek a változással érintett munkakörök?

Az alábbi pozíciókban nem szükséges a munkavédelmi oktatás megtartása.

  • az információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett irodai munkahelyi tevékenységre, munkakörre, álláshelyre, illetve
  •  az információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzésre.

A rendelet értelmében a képernyő előtti irodai munkát végzők, például programozók, adminisztrátorok stb., valamint a hasonló munkakörökben dolgozók, akik távmunkában, home office-ban dolgoznak, nem tartoznak a munkavédelmi oktatás kötelezettsége alá. 

Hogyan lehet a munkáltató kötelezettségeit hatékonyan teljesíteni ezen munkakörökben?

Az előírt munkavédelmi oktatás hagyományos formában, e-learning oktatással vagy az általános oktatási tematika átadásával is teljesíthető. 

Bármelyik lehetőség mellett dönt a munkáltató, az alábbiakat kell figyelembe venni. 

  • Amennyiben  nyomtatott oktatási tematika készül, úgy annak átadása és az átadás-átvételét  írásban igazolni szükséges, valamint a munkavállalókat tájékoztatni arról, hogy hol érhető el a tematika. A nyomtatott anyagot a munkaterületen állandóan hozzáférhető helyre kell elhelyezni.
  • Az általános oktatási tematika belső elektronikus hálózaton is közzé tehető, ebben az esetben az átadás-átvételt elektronikus formában kell igazolni,  amennyiben a rendszer hitelt érdemlően és személyhez kötötten tudja bizonyítani az elektronikus átvételt.
  • Az oktatás e-learning oktatás formában is  teljesíthető.

    Az online munkavédelmi és tűzvédelmi e-learning, hasonlóan más internetes oktatóanyagokhoz, regisztráció után elérhető. A tananyag teljes körű információt nyújt a munkavédelem és tűzvédelem területén. Az online platform lehetőséget biztosít vizsgázásra is,  sikeres teszt kitöltését követően igazolás kiállítására.

Az általános munkavédelmi oktatás során figyelmet kell  fordítani a tematika esetleges változásainak nyomonkövetésére. 

Az általános munkavédelmi oktatási tematikát megtalálja, IDE KATTINTVA , ahonnan ingyenesen letöltheti.

Amit nem hagyhatunk figyelmen kivül!

A munkáltató jogosan azt feltételezheti, hogy ha az általános munkavédelmi oktatási tartalom megfelelően átadásra került, akkor eleget tett a munkavédelmi oktatásra vonatkozó követelményeknek, de a jogszabályba belekerült egy aprócska mondat is, mely szerint: 

” a közzétett általános oktatási tematikát a munkáltatónak szükség szerint ki kell egészítenie a kockázatértékelésben szereplő kockázatokkal kapcsolatos információkra épülő ismeretanyaggal is”.

Ez annyit jelent, hogy amennyiben a kockázatértékelés olyan veszélyeket azonosít, melyekről az általános oktatási tematika nem ad megfelelő tájékoztatást, úgy szükséges az oktatást a helyi sajátosságok  figyelembevételével kiegészíteni.

Amennyiben további kérdése merült fel, vagy segítségre van szüksége a munkavédelmi oktatás, oktatási tematika készítése, kiegészítése kapcsán, kérem keressen minket bizalommal!

VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!

Tűzvédelmi szabályzat készítésére vonatkozó követelmények

by Hasznos munkabiztonsági és tűzmegelőzési információk

Kinek kell készíteni?

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteniük, ha

  • a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötvennél több munkavállalót foglalkoztatnak,
  • az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
  • 10 fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.

A fenti felsorolásba nem tartozó gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek kötelesek a munkavállalóik, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaik részére elérhetővé tenni az általános tűzvédelmi szabályzatot.

A Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák.

A tűzvédelmi szabályzatról, a tűzvédelmi házirendről, valamint a tűzvédelmi oktatásról szóló 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély és jogi személy a rendeltetésszerű tevékenysége megkezdése előtt elkészíti a Tűzvédelmi Szabályzatot, és a tevékenység megkezdésének időpontjától elrendeli annak alkalmazását.

A Tűzvédelmi Szabályzatot a készítésére kötelezett a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén legkésőbb a változástól számított 30 napon belül átdolgozza, és naprakészen tartja.

Mit kell tartalmaznia ?

A Tűzvédelmi Szabályzat az alábbiakat kell tartalmazza:

  • a tűzvédelmi feladatot ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit,
  • a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére vonatkozó szabályokat,
  • a tevékenységre és a tevékenység helyszínére vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat,
  • a rendszeres és az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait,
  • a tűzvédelmi ismeretekkel, a tűzvédelmi oktatással, a tűzvédelmi berendezések kezelésének, tűzvédelmi eszközök használatának elsajátításával kapcsolatos feladatokat,
  • a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket,
  • Tűzriadó Terv hiányában a tűz esetén végrehajtandó feladatokat és viselkedési szabályokat, a végrehajtásért felelős beosztásokat,
  • a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának szabályait,
  • a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett által üzemeltetett, bérelt épület, épületrész 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségei esetében a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképességet, valamint a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét,
  • a Tűzvédelmi Szabályzat készítőjének nevét és elérhetőségét, a készítő aláírását, a készítés dátumát, a készítő jogszabályban meghatározott tűzvédelmi szakmai képesítését igazoló dokumentumot kiállító intézmény nevét, a dokumentum számát, a szakmai képesítés megnevezését, a kiállítás dátumát.

Ki készítheti el  a tűzvédelmi szabályzatot ?

A Tűzvédelmi Szabályzatot csak a meghatározott tűzvédelmi szakképzettséggel rendelkező szakember készítheti el.

Tűzvédelmi bírság ?

A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján a kötelezettség elmulasztása esetén a tűzvédelmi hatóság 

50-250 ezer forintig terjedő a tűzvédelmi bírságot szabhat ki. 

Amennyiben további kérdése merült fel, vagy egyedi ajánlatot szeretne kérni, kérem keressen minket bizalommal!

VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!
munkavédelmi oktatás

Munkavédelmi-, és/vagy a tűzvédelmi oktatás fontossága

by Hasznos munkabiztonsági és tűzmegelőzési információk

A munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás kiemelkedő fontosságú minden munkahelyen, függetlenül attól, hogy milyen iparágban tevékenykedik egy vállalkozás.

Ezek az oktatások nem csupán kötelező előírásoknak felelnek meg, hanem az alkalmazottak biztonságát és egészségét is szolgálják.

A munka-, és tűzvédelmi oktatás jogi háttere

A munkavédelemről szóló törvény értelmében a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló

  • munkába álláskor;
  • munkahely vagy munkakör megváltozásakor, v
  • alamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor;
  • munkaeszköz átalakításakor 
  • vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor 
  • vagy új technológia bevezetésekor

elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény szerint a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.

A hatályos előírások alapján a munkavédelmi oktatási ismeretek megszerzéséig a munkavállaló nem foglalkoztatható!

A munka-, és tűzvédelmi oktatás célja

A munkavédelmi oktatás segít az alkalmazottaknak felismerni a munkahelyi veszélyforrásokat és megtanítja őket azok kezelésére. Például megfelelően tudják használni a védőfelszereléseket, tudják, hogy mikor és hogyan kell elvégezni a biztonsági ellenőrzéseket, és képesek felismerni a kockázati tényezőket a munkakörnyezetben. Ezáltal csökkenthetők a munkahelyi balesetek és sérülések.

A tűzvédelmi oktatás során az alkalmazottak megtanulják a mentést, a tűzoltókészülékek helyes használatát és más tűzvédelmi eljárásokat. Ezek a tudások kiemelt fontosságúak lehetnek egy tűzeset vagy más vészhelyzet során, és segíthetnek megakadályozni a súlyos sérüléseket vagy akár haláleseteket.

Hazánkban, de környező országokban is szigorú érvényű szabályozások és jogszabályok vannak érvényben a munkavédelem és tűzvédelem terén. Ezek az előírások kötelezővé teszik a munkáltatók számára, hogy biztosítsák alkalmazottaik megfelelő képzését és a munkahelyi környezet biztonságát. A szabályozások betartása nemcsak a büntetéseket és szankciókat kerülheti el, hanem hozzájárulhat a vállalat jó hírnevének megőrzéséhez és a munkavállalók bizalmának növeléséhez.

A megfelelő munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás biztosítása nemcsak a munkavállalók fizikai biztonságát szolgálja, hanem javítja az alkalmazottak munkahelyi jólétét és elégedettségét is. A munkavállalók elkötelezettsége és produktivitása növekedhet, ha úgy érzik, hogy a munkáltatójuk törődik velük és az ő biztonságukat előtérbe helyezi.

A megfelelő munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás segíthet minimalizálni a munkahelyi balestek, tűzesetek kockázatait és költségeit, hisz a munkahelyi balesetek és tűzesetek nemcsak emberi szenvedést okoznak, hanem jelentős gazdasági következményekkel is járhatnak egy vállalat számára. Jogi követelésekkel, bírságokkal, biztosítási díjakkal és az üzletmenet megszakadásával járó költségek könnyen magasra rúghatnak.

A munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásnak létfontosságú szerepe van minden munkahelyen. Nemcsak az alkalmazottak fizikai biztonságát és egészségét szolgálja, hanem hozzájárul a vállalati jóléthez, felelősségvállaláshoz és gazdasági stabilitáshoz is. Minden munkáltatónak és alkalmazottnak komolyan kell vennie ezeket a képzéseket, és folyamatosan frissíteniük kell tudásukat az aktuális szabályozások és legjobb gyakorlatok szerint. A biztonságos munkakörnyezet kialakítása mindannyiunk érdeke, és a megfelelő oktatás ebben kulcsfontosságú szerepet játszik.

Amennyiben további kérdése merült fel a témával kapcsolatban, kérem keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeinken, vagy kérje egyedi ajánlatunkat!

VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!